A magyar bankrendszer sokat tanult a 2008-as gazdasági válságból, a devizahitelezéssel hibát követett el, aminek megvolt az ára, elveszett a szektor tőkéjének egyharmada - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára csütörtökön, a Klebelsberg Kultúrkúria rendezvényén.

A Gazdaságetikai kérdések a reformáció tükrében címmel, a Reformáció emlékéve keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: társadalmi szinten is érezhető változás, hogy sokkal felelősebben állnak hozzá az eladósodás kérdéséhez az emberek. A pénzügyi ismeretek terén azonban egy nemzetközi felmérés szerint még mindig rosszul állnak a magyarok. A bankszövetség nagyon fontosnak tartja, hogy a pénzügyi kultúra emelkedjen, és ezzel az emberek válságálló képessége erősödjön, akár gazdasági, akár családi válságról van szó – mondta.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Szabó B. András evangélikus teológus, pestújhelyi lelkész úgy vélekedett, a válság fő problémája etikai jellegű volt, az információ aránytalanul oszlott meg. A teológus szerint nagyon fontos, hogy az alacsonyabban iskolázottak is szerezzenek annyi ismeretet, hogy védve legyenek az őket állandóan bombázó, a lehetőségeiknél nagyobb fogyasztásra ösztönző reklámokkal szemben.

A beszélgetésen szó volt arról is, a társadalmi újraelosztás hogyan tehető igazságossá. Kovács Levente ezzel kapcsolatban elmondta: Európában a jövedelmek nagy részét a szolidaritási elv alapján újra elosztják. Magyarországon a kormány a jövedelmeket egységes, lineáris kulcs szerint adóztatja meg. Európában vannak országok, ahol progresszív adókulcsok vannak, a gazdagok arányaiban sokkal többet adóznak, és a létrehozott vagyont még egyszer megadóztatják. A főtitkár úgy vélekedett, az újraelosztásnál figyelemmel kell lenni a társadalmi közegre is, Magyarországon – ismerve az adófizetési morált, az alacsony tőkefelhalmozást – nyilvánvalóan más elvek szerint kell kialakítani.

Egy résztvevő ül a földön a Nem adom a házam mozgalom ülődemonstrációján a belvárosi József Attila utcában 2015. május 29-én – képünk illusztráció (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Emellett az elosztásoknál valamilyen szinten a demográfiai problémákat is figyelembe kell venni. Úgy vélekedett, az újraelosztás szempontjából a magyar kormány helyes úton jár. Kitért arra is, hogy Magyarországon egyre több olyan ember van, aki a saját vagyonából jelentős alapítványokat hozott létre, hogy társadalmi felelősségével éljen. A magán- és közpénz védelmére irányuló kérdés kapcsán Kovács Levente úgy vélekedett, nincs kis lopás és nagy lopás, a lopás és korrupció bármilyen mértéke elfogadhatatlan, mindet nevén kell nevezni, és el kell utasítani.

A rendezvényre eljöttek a Nem adom a házam mozgalom tagjai, akik egyebek mellett “Keresztény értékrend = kilakoltatás?” felirattal várták az előadókat. A mozgalom képviselői csendben hallgatták a beszélgetést, majd a rendezvény végén, már az épület előtt, feltették ugyanezt a kérdést Kovács Leventének. A főtitkár elmondta, egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van a fedél alatt maradáshoz. Hozzáfűzte azonban, ha valaki önrész nélkül vett egy lakást és a hitelből semmit nem fizetett vissza, akkor is fedél alatt kell maradnia, de nem biztos, hogy ugyanazon alatt, amely most az otthona.