Medveczky Ádám világszerte elismert művész, vendégkarmesterként Európa valamennyi országában megfordult, de több alkalommal fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön is. A Kossuth- díjas karmester repertoárjában csaknem 70 opera szerepel és pályája során végigvezényelte a szimfonikus zeneirodalom jelentős részét.

A fiatalabb, de nem kevésbé tehetséges zongoraművész, Fülei Balázs átütő, energikus színpadi jelenség, aki képes megszólítani a közönséget, és a koncert utolsó pillanatáig fenntartani a figyelmet. A 2011-es Liszt-emlékév egyik legtöbbet foglalkoztatott előadója volt. Számos magyar zeneszerzővel áll munkakapcsolatban, ősbemutatók és rádiófelvételek fűződnek a nevéhez. Ars poeticája: „Fontos, hogy a közönség úgy érezze: az előadó jelképes családjába tartozik.”

 A műsorra tűzött Beethoven Esz-dúr zongoraversenyének eredeti címzettje Rudolf hercegérsek, a zeneszerző barátja volt. Szabolcsi Bence zenetörténész szerint a mű indításakor „… úgy lép be a zongora szólama az együttes közé, mint fejedelem a trónterembe, a főhajtó udvar sorfala között, valóban királyi öntudattal”. A legtöbb zenetörténész úgy véli, hogy az Esz-dúr zongoraverseny Beethoven egyik leginkább „szimfonikus” versenyműve, egyszersmind legerőteljesebb alkotásainak egyike. Feltehető, hogy Beethoven még eljátszotta a zongoraszólamot a hercegérsek rezidenciáján, de a mű nyilvános bemutatására megromlott hallása miatt már nem vállalkozhatott. Ezért az 1811-es ősbemutatón a lipcsei Gewandhausban Friedrich Schneider, míg az 1812-es bécsi bemutatón – a szintén Beethoven-tanítvány – Carl Czerny játszott.

A Duna Szimfonikus Zenekar a koncerten előadja Beethoven 6. szimfóniáját, amelyet a zeneszerző ezzel a megjegyzéssel bocsátott a világ elé 1808-ban: „inkább az érzelem kifejezése, mint hangfestés”. Zelinka Tamás zenetörténész szerint jó oka volt erre a védekező mondatra, mert korábban Joseph Haydn kortársaitól számos rosszindulatú megjegyzést kapott A Teremtés és Az évszakok című oratóriumának naturalisztikus részleteiért. Ilyen „hangfestések” a Beethoventől származó tételcímekkel ellátott „Pastorale” szimfóniában is bőven vannak. A „Pastorale” szimfónia 2. tételében például szinte tudományos pontossággal mutatja be a patak csobogását, a tétel végén pedig a csalogány, a fürj, a kakukk, a sármány és a vörösbegy énekét. A 3. tételben élethűen idézi fel a vidám parasztok tánczenéjét, éppen úgy, mint a 4. tételben a Vihar tombolását. A Finálé megható pásztorénekkel kezdődik, majd a felfrissült természet ódáját zengi. Zelinka Tamás zenetörténész egy tanulmányában így fogalmaz: „aki ezt a művet meghallgatja, megismeri, hogy a szerző mennyire rajongott a természetért”.

A szervezők szeretettel várnak mindenkit, aki kíváncsi egy mester és egy ifjú tehetség dinamikus, friss és magával ragadó zenei egyesülésére Beethoven klasszikus műveiben.

A koncert időpontja: 2017. január 14. (szombat) 19:30

Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria (1028 Budapest, Templom u. 2–10.)

Jegyárak: 2600 forint – jegyvásárlás a Klebelsberg Kultúrkúriában vagy a jegy.hu weboldalon.


Írta: Jámbor-Miniska Zsejke