Augusztus végén kiállítás nyílik Jankovics Marcell munkáiból a Klebelsberg Kultúrkúriában. A Pesthidegkúti Nyári Művészeti Fesztivál keretében megnyíló tárlaton meseillusztrációk, valamint Az ember tragédiája és az Ének a csodaszarvasról képkockái láthatók.

Jankovics Marcell neve mind a gyerekek, mind a felnőttek számára ismerősen cseng. A Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökségi tagja sokat és sokféleképpen foglalkozott a mesék világával. Több száz film elkészítésében közreműködött, ezek közül 280-at ő maga rendezett. A Gusztáv, a Magyar népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozat vezető rendezője volt. Négy egész estés játékfilmnek - János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról és Az ember tragédiája - nemcsak a rendezője, hanem a forgatókönyvírója és a tervezője is.

A nyár közepén is aktívan dolgozó művész lelkesen készül az augusztus végi kiállításmegnyitóra. "Váratlanul ért a szervezők felkérése, de nem készületlenül" - árulja el Jankovics Marcell a Pest-budai Látképnek.

A meseillusztrációk törzsanyagát Mirtse Zsuzsa két könyvéhez és A fortélyos öreg című népmese-összeállításhoz készült rajzok adják. De láthatók lesznek székely meséket és a Mátyás királyról szóló mesegyűjteményt, valamint a Hangzó Helikon két kiadványát: Sebestyén Márta és Kátai Zoltán anyagát illusztráló képek is.

"A mesék, a mítoszok, a jelképek világa, a bennük rejlő máig érvényes igazságok, félelmek, mélyen emberi tulajdonságok foglalkoztattak egész életemben. Soha nem a történeteket akartam újra felmondani, sokkal inkább tömör üzenetekben megjeleníteni a lényegüket" - fogalmazott Jankovics Marcell.

A rajzfilmrendező-művelődéstörténész nyáron sem sokat pihen: nemrég fejezett be egy tanulmányt, amely az MMA új, Kulin Ferenc főszerkesztésével hamarosan induló periodikájában, a Magyar Művészetben jelenik meg, és a kultúra civilizációvá devalválódásának témakörét járja körbe. Jankovics Marcell ezenkívül képes forgatókönyvet készít III. Béláról és háromrészes tévéfilmet Szent Istvánról. De a Kultúrkúriába is visszatér már jövő tavasszal. "Sebestyén Gyula rímtelen alexandrinusokban megírt eposzához, az 1925-ben megjelent Gesta Hungarorumhoz készítettem néhány éve ötven grafikát. A könyv témája a magyarok története, elő- és őstörténete a világ teremtésétől Trianonig. Ezeket a képeimet először a Tihanyi Apátságban, majd a Forrás Galériában láthatta a közönség. A Kultúrkúria munkatársai szerették volna, ha ezek a műveket is kiállítom augusztus végén Hidegkúton, de sajnos Erdélyből előbb érkezett meghívás. Megígértem azonban, hogy jövő tavasszal elhozom ide is a képeket." Így a mostani tárlatot nevezhetjük akár első felvonásnak, mert a jó történetek mindig folytathatók.