"... Gázoljunk vagy heveredjünk bele Dávid füveibe, nézzünk fel mindkettejük végtelen egeire, lássuk ott meg Gábor fel-felfénylő csillagait, fényküszöbjeit, felénk nyíló égi kapuit!"
„Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél” – írja Jókai Mór. Festményeim elképzelt tájképek, melyek a nagyon távoli elmosódott látványból és a szemünk előtt lévő éles fűszálakból áll. Ezeket szimbólumoknak is tekinthetjük. Az ég a megfoghatatlan transzcendens világ, a föld pedig a látható emberi környezet. A kettőt kötik össze a fűszálak, úgy, ahogyan az ember tekint gondolataiban, imádságaiban Isten felé a földről.
Kovács-Gombos Dávid
„Állíts magadnak útjelzőket, helyezz el magadnak jelzőoszlopokat! Irányítsd szívedet a kiépített útra” — figyelmeztet Jeremiás próféta. Festményeim ilyesféle fénylő útjelzők kívánnak lenni. Küszöbök, átjárók, amelyek megnyitják mindennapi világunk tereit a transzcendens felé. Azt remélem, hogy olyan meditációs objektumként teljesíthetnek szolgálatot, amelyek mindenkori nézőiket saját belső csendjük megtalálásához és azon túl pedig minden létező Teremtőjéhez segítik.
Kovács-Gombos Gábor