Elindult a bérletárusítás a 2024. őszi/téli színházi szezonra!

A színházbérlet kizárólag a Klebelsberg Kultúrkúria információján (1028 Budapest, Templom utca 2-10.) vásárolható meg.

A régi bérletesek augusztus 25-ig jelezhetnek, ha szeretnék megújítani bérletüket.

Ők szeptember 4-ig elsőbbséggel foglalhatják le a régi helyüket.

A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

2024. szeptember 27., 19:00

Eberhard Streul - Parti Nagy Lajos: A kellékes

Orlai Produkció

Eberhard Streul kellékes-revüje nyomán Parti Nagy Lajos írt magyar darabot egy színházi kellékes nagy pillanatából, színházi estéjéből.

Bieder József előadás után teszi a dolgát, pakol az üres színpadon, s fölnézve közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe. Először megriad, nem tudja, hogy oldja meg ezt a szokatlan, már-már szürreális helyzetet, végül megdicsőül. E hajdani segédszínész, ez az örök háttérember mesélni kezd az életéről, ami a színház, s a színházról, ami az élete. Tán nem az első, de alighanem utolsó „fellépésén" minden képességét, tapasztalatát és képzeletét mozgósítva elvarázsolja, elszórakoztatja mindazokat, akiket a nézőtéren lát.

A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása.

AZ ELŐADÁS HOSSZA: 1 ÓRA 30 PERC SZÜNET NÉLKÜL

SZEREPLŐK

Kern András(A kellékes)

STÁB

Író

Eberhard Streul

Magyar színpadra alkalmazta

Parti Nagy Lajos

A nyersfordítás készítője

Deres Péter

Dramaturg

Radnóti Zsuzsa

Látványtervező

Iványi Árpád

A rendező munkatársa

Putnoki Ilona

Produkciós asszisztens

Fenyvesi Katalin

Rendező

Ilan Eldad

Producer

Orlai Tibor

2024. október 29., 19:00

A kezdet/vége

Loupe Színházi Társulás

Sean O’Casey egyfelvonásosa helyett írta: Horváth János Antal

Luca és Peti fiatal házaspár, akik az első gyermeküket várják: bármelyik pillanatban. Luca teljes gőzzel készül az új életre, de Peti még két világ között ragadt: az elköteleződés ijesztő, de nem elköteleződni még jobban. Az egyik kiszámítható, unalmas életet hoz magával, ahol este kilenckor már mindenki pizsamában van. A másik ugyan szabadságot jelenthet, de a felszínes kalandok hajszolása közben igazi társ nélkül maradhat az ember. Luca már nem vár tovább Petire, hogy összerakja a babaágyat, a saját kezébe veszi a dolgokat, miközben Peti a legjobb barátjával, Móriccal próbál megoldást találni a dilemmájára, aki nem biztos, hogy a legjobb tanácsadó. Mindeközben kölcsönösen meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik. A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető, hétköznapi helyzeteken keresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amit előbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadás megmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt. Szó szerint.

A szövegkönyvet Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásosa után/nyomán/helyett írta a rendező, Horváth János Antal. A főszerepeket Molnár Áron, Mohai Tamás és Földes Eszter játsszák. Az előadás létrehozásában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista Frányó Viktor és Csuzi Márton, koreográfus is részt vesz, valamint élőzenével kíséri az előadást Wagner-Puskás Péter, zeneszerző, így egy igazi összművészeti, minden elemében szórakoztató élményt kapnak a nézők.

Játsszák: Molnár Áron, Mohai Tamás, Földes Eszter

Dramaturg: Fehér Boldizsár

Díszlet: Szabó Márton István

Jelmez: Jeli Luca Sára

Artista konzulens: Frányó Viktor

Koreográfus: Csuzi Márton

Zene: Wagner-Puskás Péter

Másodasszisztens: Tóth Gréta

A rendező munkatársa: Tóth Hajni

Rendező: Horváth János Antal

Az előadás hossza 110 perc szünet nélkül

2024. november

Annie Baker: John

Budaörsi Latinovits Színház

Fiatal pár érkezik egy kisvárosi panzióba. A házinéni nagyon kedves. A beteg férjét ápolja, akit sose látni, állítólag a ház másik szárnyában lakik. A szobák az amerikai polgárháború hőseiről kapták a nevüket, de különös módon néha lakhatatlanná válnak. A lépcsőfordulóban egy félelmetes baba ül karosszékben. Mintha bámulná a vendégeket. Van, hogy a lámpák csak úgy maguktól lekapcsolódnak. Aztán megjelenik a szállásadó nyolcvankét éves vak barátnője, aki azt állítja, hogy korábban elmebeteg volt, de nem kell aggódni, mert már nem az.

A fiatal párról hamarosan kiderül, hogy veszélyben a kapcsolatuk, és hiába az utazgatás, a szándék, az együtt töltött idő; beszélgetéseikből, pontosabban arra tett kísérleteikből szép lassan kirajzolódik minden horror kötelező eleme, egy tükör. Vigyázva kell belenézni, mert könnyen megláthatjuk benne saját magunkat. Ahogy a rettegett magány elől menekülve mindig a saját lábunkba botlunk, jé, mi is pont ilyenek vagyunk.

Annie Baker fiatal amerikai drámaírónő 2014-ben Pulitzer-díjat kapott The Flick című darabjáért. A John 2015-ben debütált New Yorkban, a Signature Theatre Company előadásában, és azonnal hangos sikert aratott. A Time Out magazin 2019-ben Az 50 legjobb valaha megírt dráma közé választotta a darabot, ami a New York Times szerint „kísérteties meditáció azokról a témákról, amik a szerzőt leginkább jellemzik; a magány állandó jelenléte az ember életében, valamint a szeretet és a jelentőségteljes kapcsolatok utáni zaklatott kutatás.”

Elias Schreiber–Hoffman BÖRÖNDI BENCE
Jenny Chung HARTAI PETRA
Mertis Katherine Graven TAKÁCS KATALIN
Genevieve Marduk BÁNSÁGI ILDIKÓ m.v.

fordító NÉMETH NIKOLETT

dramaturg NÉMETH NIKOLETT

díszlettervező SOKORAI ATTILA

díszlettervező-asszisztens RADETZKY ANNA

jelmeztervező ZEKE EDIT

világítás FLEDRICH PÉTER

a rendező munkatársa JUHÁSZ GABRIELLA

súgó SZABÓ BRIGITTA

rendező MÁTÉ GÁBOR

Az előadás hossza 140 perc 1 szünettel.

2024. december

Moliére: A fösvény

Szolnoki Szigligeti Színház

vígjáték két részben

Rosanna Clarteda „O avarenzo” (A sóher) c. munkájának felhasználásával

Előadás időtartama: 2 óra 10 perc

színpadra alkalmazta: Szabó Máté

Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve - mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja. Félreértések, félrehallások, félreinformálások kusza és roppant mulatságos útvesztőin át, mindig a fiatalok és mindig a szerelmesek győzedelmeskednek. Moliére A fösvényben egy olyan apáról - Harpagonról - rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá.

Harpagon Mucsi Zoltán

Kleant Hajdu Tamás Miklós

Lizi Biró Panna Dominika

Vallér Csákvári Krisztián

Mira Cseke Lilla Csenge

Angelus Karczag Ferenc

Eufrozina Kertész Marcella

Simon Zelei Gábor

Kobi Horváth Gábor

Fless Ónodi Gábor

Klau Lugosi Claudia

Kuku Horváth György

Edek Tárnai Attila

Rendőrbiztos Vándor Attila

Skrabski Kinczel József

Ügyelő: Besenyi Anna Súgó: László Zsuzsanna

Díszlettervező: Antal Csaba Jelmeztervező: Cs. Kiss Zsuzsanna

Dramaturg: Gyulay Eszter Segédrendező: Kádár Krisztin

Rendező: Szabó Máté

2025. január

Székely János: Caligula helytartója

Vádli Társulás - Színházi Bázis - Füge Produkció

A Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás bemutatója

Huszár Zsoltra emlékezve

A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.

„Látod ezután is
Jönnek őrültek és őrült helyzetek.
Sosem lesz úgy, hogy ránk ne kényszerítsék
Latorságuk a latrok, tébolyuk
A tébolyultak – mert e nyomorult faj
Sajnos mindenre kényszeríthető.
Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer,
Míg főnököd van, van mentséged is.” - mondják a darabban. De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás...

Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. A keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig. Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is?

Petroniusrómai patrícius, Caligula szíriai helytartója NAGYPÁL GÁBOR

Deciusrómai lovag, Caligula állandó követe KIRÁLY ATTILA

Luciusfiatal római nemes, Petronius segédtisztje SZIKSZAI RÉMUSZ

Probusegy másik segédtiszt KOVÁCS KRISZTIÁN

I. AgrippaPalesztina királya TAMÁSI ZOLTÁN

Barakiása jeruzsálemi templom fõpapja, az egyháztanács elnöke FODOR TAMÁS

Júdászsidó politikus, az államtanács tagja TÓTH JÓZSEF

Római katona JASKÓ BÁLINT, FEHÉR DÁNIEL, VARGA ÁDÁM, KRAUSZ GÁBOR

Római katona a bemutatón FEKETE ZSOLT

Lucius a bemutatón HUSZÁR ZSOLT

Római katona (szerepátvétel) ORBÓK ÁRON

díszlettervező VARGA-JÁRÓ ILONA, SZIKSZAI RÉMUSZ

jelmeztervező PAPP JANÓ

produkciós vezető KULCSÁR VIKTÓRIA

a rendező munkatársa GYULAY ESZTER

rendező SZIKSZAI RÉMUSZ

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben

A bemutatón Lucius, fiatal római nemes, Petronius segédtisztje Huszár Zsolt volt

További időpontok