hu | en

Hírlevél

Bérletek

Fülei Balázs zongorakoncertjei

Műsorfüzet

Társintézmények

Kiemelt támogatóink

Együttműködő partnerek

Médiapartnerek

Rólunk írták > Dolhai István kultúráról, Klebelsberg Kunóról, kastélyról

Dolhai István kultúráról, Klebelsberg Kunóról, kastélyról

Bármerről érkezzünk is Pesthidegkútra, kikerülhetetlen a Klebelsberg Kuno Kultúrkúria, a térség művelődési központja, mi több, valóságosan és jelképesen két híd is vezet hozzá. Itt tehát minden út, minden híd Klebelsberghez, a kultúrkúriához visz. Mit jelent ez szellemében és a napi munkában? Erről faggattuk Dolhai Istvánt, a kultúrkúria öröknyüzsgő, tevékeny igazgatóját.

- Szóval, amint a névadó, úgy a Kultúrkúria is útba esik jövet-menet.

- Valószínűleg már a tervezők is így gondolkodtak. 

- Ez fontos, mégis csupán lehetőség…

- Igaz, ezért igyekszünk is tartalommal, magas minőségű munkával kitölteni a hely, a névadó éthosza adta kereteket. Szeretnénk maximálisan megfelelni mindannak, ami a művelődés, a műveltség alapvetően fontos szerepét, Klebelsberg Kunónak a XX. század magyar történelmében, kultúrpolitikájában betöltő meghatározó személyiségét, szellemét illeti. Az 1920-30-as évek idevonatkozó központi gondolata most is időszerű: nem a kard, hanem a kultúra révén találhatjuk meg méltó helyünket, kitörési pontjainkat!

- Nem csekély kihívás. Elég, ha csak a trianoni tragédia-trauma utáni és a mai ország- és nemzet-újjászervezésre; a politika, a bürokrácia árnyékaira, az örökös ellenlábasságra, kételkedésre gondolunk…

Ez tény, miként az is, hogy magasra tettük a mércét. De ezt követeli meg a kor és a magunk szakmaisága. Klebelsberg Kunóhoz hasonlóan hisszük: az oktatás-nevelés, a tudomány s a kultúra képes kiemelni nemzetünket a gondok gödréből. Természetesen mi is idegondoljuk a külső környezeti kultúrát és a sportot is.

- Nos, ami a kultúrkúria kínálatát illeti, igazán széles, sokszínű. Egyáltalán hiányolsz valamit e palettáról?

 - Tudnánk tenni rá még… Ám be kell látnunk: időnk, erőnk, erőforrásaink végesek.

- Ez így volt Klebelsberg korában is, bár ennek dacára soha nem látott, 10 % fölötti (!) támogatást kapott a kultusztárca a költségvetésből, s a miniszterelnök (gróf Bethlen István), illetve maga a kormányzó, Horthy Miklós is mindig kiállt Klebelsberg Kuno mellett, akit minduntalan támadtak ténykedése miatt. Miután számos ponton érezhetünk azonosságokat az 1920-30-as évekkel, egybevetve és időszerűsítve kérdezem: szerinted van remény az említettekre napjainkban, amikor szintén új időszámítást élünk meg az ország- és nemzet-, morál-, gazdaság- s kultúra-újjászervezésben.

- Bár ez nem könnyű, hiszen Klebelsberg Kuno, valamint utóda, Hóman Bálint óta nemigen láthattunk ilyen „nagy álmú”, nagy kaliberű kultusztárca-vezetőt, azért bizakodó ípus lévén azt gondolom: a klebelsbergi felismerés aktualizálódik. Azaz a rövidtávú érdekeket felül fogják írni a hosszú távúak, s a Klebelsberg által „hosszú lejáratú váltónak” nevezett emberi erőforrásba (kultúrába, közelebbről oktatás-nevelésbe, továbbképzésbe; valamint kutatásba, fejlesztésbe, azaz tudományba) történő befektetés napjainkban ismét fő hangsúlyt kap. Úgy vélem, ennek - amint a meggyőzésben, lobbizmusban utolérhetetlen, napjainkban is biztosan hasonlóan cselekvő Klebelsberg Kuno - Balog Zoltán emberi erőforrás fejlesztési miniszter úr is elkötelezettje. Ismeri a csúcsminisztériumához tartozó, összefüggő területeket, van víziója, vagyis elképzelése és végrehajtói szándéka. Én legalábbis ilyennek ismertem meg, mikor (több ízben) nálunk járt. Abban is bízom, hogy Klebelsberghez hasonlóan képes lesz kijárni az új kibontakozásunkban kulcsszerepet játszó tárca érdekeit, s több pénz jut a kultúrára, képes lesz kamatoztatniérdekérvényesítése gyümölcseit.

- S ily módon ti is vitézebbül helyt tudtok állni a végvárakban.

 - Ezekben, így a Kultúrkúriában is, a valós lehetőségek felismerése, az erre épülő, rendszerelvű, átlátható, kivitelezhető koncepció a legfontosabb! Tehát olyan szakemberekre van szükség, akik – szemben az eddigi uralkodó gyakorlattal – nem követik az eseményeket, hanem elébe mennek, előre mutatnak. Klebelsberg Kuno nyomdokain járva jövőképet képesek kivitelezni, valamint pozitívumokat elérni. Ennek egyik fontos feladata az a speciális (azonnali, konkrét, személyre szabott) személyzeti politika, amit Klebelsberg folytatott: fölkutatni, feladatra fogni, csapatba szervezni azokat, akik elkötelezettek, vállalkozó- és cselekvőkedvűek. Ide, a mi intézményünkbe is ilyen csapatot sikerült verbuválni. Ilyen - hogy ne mondjam - sereggel Balog Zoltán is képes lesz lerakni az új magyar kultúra alapköveit. Melyek ezek a kövek? Még a szűkebb értelemben vett kultúra is nagyon sokféle kőből épül fel: ismeretterjesztés, eszmecserék, színházi és más előadá- sok, hangversenyek, hobbik, így a konyha vagy a kert, az egészséges életmód, a viselkedés, a média is… Ezek összetartoznak, kövekként, téglákként állnak össze épületté. Ennek építése a közös feladatunk.

- S a kő marad, hogy Wass Albertet idézzem. De hát a köveket is válogatni kell…

- Ahogy nagyban, országosan is ki kell választani, mi az, ami támogatásra, építkezésre érdemes, úgy nekünk itt, helyben szintúgy szelektálnunk kell.

- Ez nyilván csakis értékelvűség alapján mehet.

- Ez a hosszútávúság, a koncepciózusság mellett a legfontosabb. Mi is megfogalmaztuk értékrendünket: szilárd, személyiséggazdagító, időtálló értékőrző-teremtő-közvetítő konzervatív kultúrpolitikát követünk, mint névadónk. Nálunk ez elsősorban a magyarságot alkotó közösséget, acsaládot jelenti. Jólesik látnunk, hogy nem csupán egy jó programért (ez is fontos!) térnek be hozzánk, hanem azért mert itt találkozhatnak, beszélgethetnek egymással, megismerhetik és segíthetik egymást a hidegkúti (nemritkán környékbeli) emberek. Mert közösségi életük, élményeik egyik színtere a mi kultúrkúriánk. Ez a lényegünk. Megadni azt, amire vágynak: a sok(féle) individualista invitálás, nyomás, (főképp reklám)hatás csömörétől szabadulva igazi (fogyasztómentes) közös élményeket élvezni. Ezért helyezünk hangsúlyt a - főként kisgyerekes – családokra. Ezért sikeres a nagyhagyományú nyári fesztiválunk, a Klebelsberg- napok. Sokat segített a közeledésben, megértésben például a négy évvel ezelőtt, ökomenikus alapon szervezett, nagysikerű bibliai estsorozatunk. Rengetegen (nem templomjárók is) jöttek. Jöjjenek is! Itt a helyük a magyar kultúra egy házában: a művelődés, a színjátszás, a lelki-szellemi pallérozódás egyházában. Hiszen mindez együtt templom is, a kultúra kegyhelye. Ez a fajta vallás a mindenség részét képező, érték-minőség hitvallása. Más példa: Takaró Mihály irodalomtörténeti előadásaira sosem férnek be az érdeklődők, pedig pénzes rendezvény. Vagy: a színházi bérleteinknek több mint a fele elővételben elkél. Szóval, folyamatosan bizonyítjuk az indulásunkkor is tapasztalt ellenvetésekkel, gúnyos felhangokkal szemben, hogy a korszerű, valódi kulturális központba nem „anyagvételezés” okán járunk, mint a boltba vagy a kocsmába, csak épp sokkal ritkábban. Ma már mindenki tudja: nemhogy a fele alapterület elég lett volna, hanem kétszer ennyi is elkelne. Rendezvényeinket nem győzzük parkolóhellyel, székkel, belépőjeggyel… Ezt jól látta anno a kerületi és a városrészi önkormányzat is.

- Szívet melengető hallanom. Továbblépve, egyebek mellett elhangzott három kulcsszó: környezetnevelés, közösség (= magyarság, család), valamint színház. Szólj, kérlek, mindezekről is!

- Kiemelten szervezzük az ún. zöld programokat. Hogy a lelkünk kertjén kívül a természetiek is gondozatt(abb)ak legyenek. Többet szeretnénk, ám nem tudunk elegendő forrást szerezni, szánni rá. Sajnos, a működtetésünket (technológiát) sem tudjuk zöldebbé, vagyis gazdaságosabbá tenni, mert erre, ilyen intézményre szóló pályázat nincs. Pedig még önrészt is előteremtenénk hozzá. Öröm viszont,hogy kezelésünkbe kerül a közeli horgásztó, ahová sok zöldprogramos (tanösvénnyel) horgásztábort tervezünk. A színházat olyannyira komolyan vettük, hogy hál’ istennek jó ideje – Klebelsberg szellemében – határainkon túli magyar színtársulatokat is rendre meg tudunk hívni. Ők is örömmel jönnek, miként a helyi közönség. „Titka”: földrajzilag és műfajilag válogatunk a legjobb lehetőségek közül. Büszkén mondhatom csapatom nevében: a Vár-béli Nemzeti Táncszínház mellett mi vagyunk csak, mint (befogadó) színház – Budán. Ez évben hál’ istennek még több előadást hozhatunk hozzánk. Határainkon túli nemzettestvéreink? Fölvettük a kapcsolatot a szétszóródott magyarság „sokágú síp” szinte minden ágával. A Kárpát-medencében, a Nyugaton és a tengerentúlon élők magyar szervezeteivel, intézményeivel; együttműködési megállapodást kötünk, többekkel már meg is tettük ezt. Megszerveztük s remélhetőleg nyár végétől napi üzemben működtethetjük a Kultúrkúria össz-magyarságot összekapcsoló hírportálját. Személyes meghívásokat is szervezünk: voltak már nálunk a felvidékiek, az erdélyiek, július 3-án a kárpátaljaiak mutatkoznak be.

- Mindezt önerőből és önkormányzataink segítő közreműködésével?

 - És központi támogatással is. Az önkormányzati együttműködés természetes és eredményes.

- 2010 táján szó volt a kultúrkúria szomszédságában (még) álló Klebelsberg- kastély helyreállításáról, kibővítéséről, Magyarság Házává alakításáról…

- Magyarság Háza már működik a Budai Várban lévő volt Kultúrinnovban. Mi itt azt várjuk, hogy végre (szeptemberben) megkezdődjék a valóban romló állagú kastély rendbetétele, kibővítése. Ennek nyomán kialakíthatunk egy amolyan fordított Collegium Hungaricumot, azaz a külhoni fiataljaink számára sokszínű programok révén élő kapcsolatot, ismerkedést, barátkozást biztosító intézménykomplexumot, ifjúsági találkozópontot szálláshellyel, közös alkotótáborral. Mivel nálunk rendelkezésre áll az önkormányzati kooperáció, az infrastruktúra, a szaktudás, a munkaerő – a két intézmény harmonikusan, módfelett eredményesen kiegészít( het)i egymást, gazdagítva oktatási-nevelési, kulturális szerepkörét, nemzetpolitikai és országos, valamint Kárpát-medencei, össz-magyarságra kiterjedő küldetését. Mindezt az eredeti elképzeléseiben egyaránt kinyilvánította a kerületi önkormányzat és a Kultúrkúria.

- Igazgató úr, szívből reméljük, hogy így lesz. Mindezek valóra váltását off-line, online magazinunk, kiadónk által segítjük. Sok sikert a továbbiakhoz!

Forrás:

Hidegkúti Kilátó

2012. 3. évfolyam II. negyed