Kalandozás a holt költők világában négy neves költő és egy színművész társaságában!
A Lyukasóra klub résztvevői: Lackfi János költő (moderátor), Kiss Judit Ágnes költő, Várady Szabolcs költő, Molnár Krisztina Rita költő, Galkó Balázs előadóművész.
Lackfi János moderátor – József Attila- és Prima Primissima-díjas kimagaslóan népszerű költő, műfordító, irodalmi Nyugat-kutató, kreatív írás tanár
4 éve a Lyukasóra moderátora és motorja, kiemelkedő irodalmi műveltségű, nagyon elmés előadó, humoros, nyitott szellemű, empatikus, a nézők egyik kedvence.
Várady Szabolcs – Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő
Ugyancsak hatalmas irodalmi tudású, kiváló versfelolvasó és elmélkedő, ö a Lyukasóra higgadt bölcse és memóriája.
Kiss Judit Ágnes
József Attila-díjas költő, író. A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola irodalom tanára. Oboista és drámatanár is. Ő is a kortárs irodalom egyik jeles képviselője és az utóbbi években a Lyukasórák gyakori résztvevője.
Molnár Krisztina Rita költő, prózaíró, meseíró, irodalmi lapok gyakori szerzője
Galkó Balázs
Radnóti Miklós-díjas neves színpadi, film-, és szinkronszínész, előadóművész. (Az 1968-as Ki mit tud ban versmondóként tűnt fel országosan először és azóta is gyakran mond verset és szépprózát, József A. összes versét előadta)
A Lyukasóra résztvevőit a költészet – a jó versek iránti rajongás, a holt költők tisztelete és az alkotópályájukkal, élettörténetükkel kapcsolatos kíváncsiság sodorta össze és tartja együtt két és fél évtizede.
A Lyukasóra c. televíziós műsort neves költő-műfordító-irodalomtörténészek: Mészöly Dezső, Gyurkovics Tibor, Lator László, Lukácsi Sándor találták ki és alapították meg 25 évvel ezelőtt, majd később csatlakozott hozzájuk Várady Szabolcs és néhány ismert versrajongó színművész. Lackfi János és Szabó T. Anna 4 éve tagja a „társulatnak”.
Az alapítók eredeti szándékát követve az „élő” Lyukasóra szereplői csak holt költőtől hozhatnak verseket, vagy jól ismert költők kevésbé ismert, vagy kevéssé ismert költők felfedezésre, méltatásra érdemes verseit.
A költemények és a szerzők megidézésekor irodalomtörténeti kincsek, anekdoták, sőt az idősebb résztvevők személyes emlékei is előbukkannak, szellemes gondolatcseréket, elmélkedéseket, sziporkázó vitákat inspirálva. Ettől válik a költészeti fejtörő játék minden alkalommal egy bensőséges irodalmi kávéházzá, szalonná. A játékba a nézők is aktívan bekapcsolódhatnak.